A többciklusú képzési rendszer előnyei

Az új képzési szerkezet által biztosítható a tanulmányi pályák, a képzési ciklusok egymáshoz és a munka világához való kapcsolódása, az Európai Unióban és más országokban megszerezhető ismeretekkel és végzettségekkel összevethető tudás és végzettség birtoklása.
Ez a képzési szerkezet alkalmas nagy számú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára is.
A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban.
A továbbiakban röviden áttekintjük e folyamat lényegét és ismertetjük az alapvető tudnivalókat.

Mitől Bolognai?

Az európai oktatási miniszterek 1999 júniusában Bolognában írták alá azt a Nyilatkozatot, amely konkrét célokat fogalmazott meg a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására vonatkozóan. A nyilatkozat célul tűzte ki egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozását 2010-ig. E törekvés közismertebb neve a Bolognai folyamat.

Hogyan alakul át a képzési rendszer a Bolognai folyamat következtében?

Az új képzési rendszer legfontosabb jellemzője, hogy minden olyan szakképzettség megszerezhető benne, amelyet eddig meg lehetett szerezni a magyar felsőoktatásban, csak a hozzá elvezető utak módosultak, vagyis semmi nem veszett el, csak (majdnem) minden átalakult. Átalakult, de ez az átalakulás nem az egykori ötéves egyetemi szakok „kettévágását”, vagy a négyéves főiskolai szakok háromévesre tömörítését jelenti, hanem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően új alapszakok létrehozását. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. A tehetséges hallgatóknak továbbra is lehetőségük van párhuzamos tanulmányok folytatására.
A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bekerülve több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva a saját képességek felismerésére.

Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapszaktól függően) 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerő-piacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

A mesterképzés (magister, master; rövidítve: MA, MSc) felvételi követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2-4 féléves, kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves. Ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés (PhD és DLA), amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és ez a képzési piramis csúcsát jelenti.

Természetesen átalakul a szakok rendszere is. A korábbi, több mint 400 egyetemi és főiskolai szak helyett 133 alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat 2008 szeptemberében azok, akik felvételt nyernek. Ez azt is jelenti, hogy igen sok korábbi szak megszűnik, egy-egy alapszak szakirányként működik tovább. A képzés tartalma akkor is változik, ha egy-egy alapképzési szak neve megegyezik a korábbi egyetemi és/vagy főiskolai szak nevével. A változáshoz hozzátartozik az is, hogy a korábbi szakcsoportok rendszere is átalakul, képzési területek váltják fel azokat, és ezzel az új alapszakok más csoportba kerülhettek, mint ahol korábban voltak.

17 szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök, emellett néhány művész és színház tudományi területen) osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul.

Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is. Ez felsőfokú végzettséget nem ad, viszont az e képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, illetve az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, például ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja.

Az új többciklusú képzési szerkezet a tömegesedő oktatás kihívásaihoz igazodóan szélesebb alapozású, tehát kevésbé specializált. Általa általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzése is biztosítható. A szakmai specializálódásra és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig azt követően a doktori képzésben van lehetőség.

Forrás: www.karrieradatbazis.hu