2005. évtől – a kétszintű érettségi bevezetése miatt – módosult az érettségi vizsga, 2006-tól a felsőoktatás rendszere alakult át, amelyet „Bolognai folyamatnak” nevezünk, 2008-tól pedig a pontszámításban történt változás.

A kétszintű érettségi
A rendszer ránézésre kicsit bonyolultnak tűnik, de pont az a lényege, hogy több lehetőséget kínáljon számodra, s így megválaszthasd a legmegfelelőbb módot ahhoz, hogy jövődet, továbbtanulásodat képességeidnek megfelelően, a lehető legjobban alakítsd. Összefoglalónkat az Oktatási és Kulturális Minisztérium (www.okm.gov.hu) (www.om.hu) és az Országos Felvételi Iroda (www.felvi.hu) tájékoztatói alapján készült.

Az érettségi vizsga tárgyai
- magyar nyelv és irodalom/nemzetiségi nyelv és irodalom
- matematika
- történelem
- idegen nyelv
- egy választott tárgy

Pályaválasztási tanácsadók
Ha tanácstalan vagy abban, hogy merre, hogyan tovább, vagy nem tudod, hogy milyen lehetőségeid vannak, kérj segítséget a megyei pedagógiai intézetektől, munkaügyi központoktól vagy az interneten: www.epalya.hu

Vizsgafajták
Ahhoz, hogy megértsd a vizsga menetét, tisztában kell lenned a különböző vizsgák jelentésével.
A rendes érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.
Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az előírt követelmények után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is tehető.
A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az első alkalommal történő, emelt szintű megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető.
Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.
Az ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbíráláshoz megismételhető az egyes tantárgyból korábban letett sikeres vizsga.
A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból le nem tett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.
Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból tett sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

A középszintű érettségi vizsga
Az írásbeli feladatokat a saját iskoládban írod meg, minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon. Az írásbeli feladatlapok és a javítási útmutató központilag készül.
A szóbeli vizsga majd ugyanott, az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt zajlik.
Szinte minden érettségi tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is!

Az emelt szintű érettségi vizsga
Ez a vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskoládtól és tanáraidtól. Az írásbeli dolgozatodat nem az iskoládban javítják és értékelik, hanem ezt olyan független értékelők végzik, akik nem ismernek.
Az írásbelit vagy az iskoládban, vagy a Vizsgaközpont által kijelölt helyszíneken írod meg, a középszintű érettségivel azonos időpontban.
A szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt zajlik.
Ha megfelelő létszám összejön egy adott vizsgatárgyból, akkor nem nektek kell a vizsgabizottsághoz utaznotok,  hanem a vizsgabizottság megy az adott iskolába, vagy a város valamelyik iskolájába. Ezt a középszintű szóbeli érettségi vizsgák előtt kell lebonyolítani.

Az érettségi vizsga értékelése
Az értékelés minden szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges határa mindkét szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy minden egyes vizsgarészen külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt kell elérned. A vizsga összpontszámát százalékban  is kifejezik és a vizsga érdemjegyét ezen százalékértékek alapján állapítják meg. A százalékérték mindig egész szám, melynek kiszámításakor csak az egész értékig számolnak, a tizedes jegyeket nem határozzák meg (így kerekítés nem lehetséges).
A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen határozza meg. A százalékérték és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.
Az érettségi bizonyítványodban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, az érdemjegyet, és a százalékos teljesítményt – például: matematika, emelt szint, 71%, jeles (5). A százalékok alapján tudod majd kiszámítani a felsőoktatásba való bejutásnál fontos érettségi pontokat!
Középszint:
jeles (5) 80-100%, jó (4) 60-79%, közepes (3) 40-59%, elégséges (2) 20-39%
Emelt szint:
jeles (5) 60-100%, jó (4) 47-59%, közepes (3) 33-46%, elégséges (2) 20-32%

Az idegen nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga
2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, mindenkinek legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.
A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40-59% között pedig alapfokú „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít. Nincs meghatározva, hogy ez az egyenértékűség az egynyelvű vagy a kétnyelvű államilag elismert nyelvvizsgához kötődik-e, mivel feltételezzük, hogy EU-tagságunkkal átértékelődik a nyelvvizsgák rendszere, legalábbis az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák viszonylatában.

Az informatika érettségi és az ECDL bizonyítvány
Az Oktatási Minisztérium és az NJSZT ECDL Irodája közötti megállapodás értelmében a 2004/2005-ös tanévtől kezdve az emelt vagy középszintű informatikai érettségi vizsgát jelesre teljesítők további vizsga nélkül, a mindenkori legkedvezményesebb regisztrációs díj befizetése ellenében igényelhetik az ECDL-bizonyítványt. Az ECDL-bizonyítvány igénylésére az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított két éven belül van lehetőség.

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézményekbe való bejutás kapcsolata
A kétszintű érettségi bevezetésével megváltozott a felsőoktatás felvételi rendszere is, mivel az alapképzésben  megszűnt a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga vette át.
Kizárólag a művészeti képzési területen maradt meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják.

Egy kis pontszámítás
A 2008. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályok értelmében, a 2008-as felvételi eljárásban a következőképp alakul alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre való jelentkezés esetén a pontszámítás:
A felvételi pontok kiszámításánál kétfajta számítási módszer lehetséges:
1. A tanulmányi + érettségi pontok összegének számítása.
2. Az érettségi pontok kétszerese.

A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák időkorlát nélkül. Mindkét esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (legfeljebb 80 többletpont). A maximálisan elérhető összpontszám 480 pont.

Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
1. Magyar nyelv és irodalom (átlaga), történelem, matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választott tárgy két utolsó tanult év végi tantárgyi érdemjegyek (legfeljebb 25-25) összegének kétszerese (legfeljebb 100 pont).
2. Ehhez adják hozzá az érettségivizsga-bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (legfeljebb 100 pont).